Növelhető a páciensek életminősége:
Műtét helyett sok esetben nyújtanak kímélő és eredményesebb megoldásokat a végtagi érbetegségekre a katéterrel, éren belül végzett beavatkozások – hangzott el a Vascular Venture Kft. „Komplex alsó végtagi intervenciók” elnevezésű workshopján, Budapesten. Az ágazatban dolgozó több, mint 50 szakorvos egyetértett abban, hogy ma már számos olyan lehetőség és eszköz elérhető, amelyekkel bizonyos esetekben el lehet kerülni a végtagok amputációját, jelentősen növelhető a páciensek életminősége, ám ehhez szemléletváltásra és az érintett szakterületek szoros együttműködésére van szükség.
Érintettek száma és a betegség kialakulásának okai:
Drasztikusan emelkedik a perifériás érbetegségben szenvedők száma világszerte, csak az elmúlt 10 évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett a betegek száma. A perifériás artériás betegség elnevezés elsősorban az alsó végtagi erek szűkületére, illetve elzáródására vonatkozik és a végtagi ischaemia a legsúlyosabb formája. A keringési probléma az artériákat érinti, amelyek vért szállítanak a karokhoz, lábakhoz és a test belső szerveihez. Magyarországon ez a betegség áll a legtöbb végtagamputáció hátterében. Megdöbbentő tény, hogy hazánkban az összes nagyobb amputáció száma háromszorosa az európai átlagnak és a magyar amputáltak a legfiatalabbak. A betegség kialakulására a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít leginkább. A helyzetet rontja, hogy sok esetben későn kerülnek be a páciensek az ellátórendszerbe, majd hosszú betegutat járnak be, emiatt a terápiás kezelések nem kezdődnek meg időben.
A vérellátás csökkenése, az alsó végtagi ischaemia tünetei:
Hideg lábak, fájdalom érzése járás közben, az érintett végtag szárazsága, zsibbadása, elszíneződése. Csak néhány tünet, amely végtagi ischaemiára utal. Az alsó végtagok ischaemiás betegsége a láb ütőereit érinti, amikor azok összeszűkülnek, vagy elzáródnak. Leggyakoribb oka az érelmeszesedés, vagy a thrombus, azaz vérrög. Előrehaladott állapotban szövetelhalás és fekélyesedés is előfordul, ilyenkor végső megoldásként az amputáció lehetősége is felmerül. Az akut alsó végtagi ischaemia klinikai jelentőségét gyakori előfordulása és súlyos szövődményei (amputáció, halálozás) okozzák.
A betegség diagnosztizálása:
Érfestéssel
Ischaemia gyanúja esetén az első lépés az erek állapotának vizsgálata. A legelterjedtebb módja az érfestés, amelynek során a végtag verőerén keresztül katétert (egy vékony, hajlékony, speciális műanyagból készült csövet) vezetnek fel a vizsgálni kívánt erekig, majd azon át kontrasztanyagot befecskendezve „megfestik” az ereket. Ez természetesen nem „festék”, hanem röntgensugárfogó kontrasztanyaggal kevert fiziológiás oldat. A befecskendezés során röntgenfelvételeket készítenek, azokat rögzítik.
Új diagnosztikus eszközzel, IVUS módszerre
Létezik azonban az erek vizsgálatára egy korszerűbb, kíméletesebb megoldás is! A kontrasztanyagoknak ugyanis vesekárosító hatása lehet és egyes pácienseknél allergiás reakciókat válthat ki.Az úgynevezett IVUS (intravascular ultrasound) vizsgálat lényege, hogy egy speciális katéteren keresztül egy nagyon vékony ultrahang készüléket vezetnek fel az orvosok a páciens ereibe, így azok állapotát pontosan fel tudják mérni a további kezelési módok meghatározásához.
Az ischaemia kezelése:
1. Nyitott műtét
Nyitott műtéti eljárást hosszú szakaszú elváltozások esetében alkalmaznak, vagy ha a laesio (elzáródás, károsodás) endovascularis (éren belüli) beavatkozásra nem alkalmas.
2. Endovascularis (éren belüli) műtét:
Ezt a beavatkozást rövidebb szakaszú érelzáródás esetén alkalmazzák, vagy ha a beteg állapota nyitott műtétet nem tesz lehetővé. A módszert egyre gyakrabban alkalmazzák a nyitott műtétek helyett, mert rendkívűl hatásosak és kevésbé megterhelőek a páciens számára.
A képalkotó eljárással irányított, minimál invazív diagnosztikai és terápiás beavatkozások szakterülete az ún. intervenciós radiológia, amely segít a diagnózis gyors és helyes felállításában, sőt helye van a gyógykezelésben is! Az intervenciós radiológiai eljárások előnye, hogy a nagy műtéti kockázattal járó esetek többségében is alkalmazhatók, nem igényelnek sebészi feltárást.
- Angioplasztika /érszűkület tágítása/
Az angioplasztikai eljárás során egy ballonos katétert vezetnek át az elzáródott artérián. Felfújás után a ballon az artéria falába préseli a plakkot, így a vér szabadon áramolhat. Az orvosok ma már gyógyszerrel bevont ballonokat is alkalmazhatnak az érszűkületek kezelésére. Előnye a hagyományos ballonokkal szemben, hogy hosszabb távon garantálja az ér átjárhatóságát.
- Stent beültetés
A stent beültetéséhez egy apró hálót használnak. A stentet az artériába helyezik, hogy segítsen nyitva tartani és helyreállítani a véráramlást. Az orvosok ebben az esetben is használhatnak gyógyszerrel bevont stenteket, amelyekkel a tapasztalatok szerint szintén jobb eredményeket érhetnek el, csakúgy, mint a gyógyszeres ballonok esetében.
- Atherectomia
Az atherektómiás katéter segítségével finoman rotáló mozdulatokat tesznek az érben, eltávolítva a meszes lerakódást az artériákról a véráramlás helyreállítása érdekében. Az eszköz adott esetben a trombus és a kalcium együttes eltávolítására is alkalmas lehet.
- Hibrid műtétek
Ennél a beavatkozási formánál kombinálják a nyitott, endovascularis, laparoscopos és robot technológiákat.
Dr. Mester Tamás a Magyar Cardiovasculáris Intervenciós Radiológiai Társaság elnöke a rendezvényen többször is hangsúlyozta, hogy nincs két egyforma eset, minden páciens perifériás artériás betegsége egyedi, azokra speciális megoldást kell alkalmazni. Ehhez elengedhetetlen lenne ún. „vascular team” munkacsoportok létrehozása az intervenciós beavatkozásokat alkalmazó intézményekben, amelynek tagjai (érsebész, intervenciós radiológus, angiológus) együttműködve hoznák meg a döntést a beavatkozások módjáról, a lehető legeredményesebb állapot elérése érdekében, lerövidítve ezzel a betegutat. Magyarországon ezt jelenleg nem írja elő jogszabály – szemben az onkoteamekkel– viszont alulról jövő kezdeményezésként már megjelent a hazai egészségügyi intézményekben is.
